Saját versek - Csak alszik

Csak alszik

1.     Milyen hamar véget ér az élet…
Alig születtél még meg,
Csak pislogsz egyet, s máris ott állsz
a Mennyország kapujában,
S kéred a szobádat...

2.     Nem tudsz ellene mit tenni,
A halál is csak az élet része,
De aggódni felesleges,
Hisz észre sem veszed.

3.     Az élet általában hoz
Jót és rosszat egyaránt,
Szerzel barátokat, ellenségeket,
Majd családot, gyerekeket.

4.     Ha úgy hozza a sors,
Akkor lesz egy állatod,
Aki téged tiszta szívéből szeret,
Akit te óvsz, akit védessz.

5.     Nekem volt egy kutyám,
Szőkés-barnás szőrű, s vidám,
Az én legjobb barátom,
Kinek elmondhattam, ha valami bántott.

6.     Türelmesen végighallgatott,
Gyönyörű, barna szemeivel engem csodált,
Majd egyszerűen egyet ugatott,
S e pillanatban lettem vidám.

7.     Mikor reggel iskolába mentem,
Elköszönt tőlem,
S szomorú tekintetével kísérve
Végül útra keltem.

8.     Este, mikor hazaértem,
Boldogan ugrált és ugatott,
Ezzel üdvözölve engem
És családom.

9.     Biztos voltam benne,
Hogy Hekinek sosem lesz semmi baja,
Mert ő oly jó kiskutya,
Megérdemli a jutalmat.
Hogy ÉLJEN.

10. Az idő elteltével
Heki egyre többet aludt,
Reggelente nem köszönt el tőlem,
Csak este üdvözölt, majd elvonult.

11. Egy este már nem jött elém,
De gondoltam: csak alszik.
Nem akartam zavarni,
Ezért hagytam pihenni.

12. Ám ezután megtudtam,
Hogy nem sima alvásról van szó;
Túl mélyen szundít,
És felébredni többé nem fog.

13. Megszakadt a szívem,
És könnyeimmel küzdve
Gondoltam vissza rá,
S arra, hogy ő már nem lesz.

14. És én emlékezni fogok rá,
Örökké, mert megérdemli.
Elvesztettem a legjobb barátom,
S őt pótolni nem tudja senki.

15. Nekem ő kell, senki más,
Helyettesíteni nem hagyom!
Az én kiskutyám.
Aki csak alszik.
Egy békés, örök álmot.

Heki kutyusom emlékére, aki 2010. 12. 15-én ment el egy jobb világba. Nyugodj békében!