Csak képzelődöm…
1. Beléptem a szobába,
És te ott voltál,
Rám néztél,
És mosolyogtál.
2. Kerültem a pillantásod;
Az érzéseimet tiszteletben
Tartva döntöttem.
Jól.
3. Gyorsan elmentem az ajtóból,
Szemed így is elkísért utamon,
de tovább nem néztelek,
nem láttam, nézel-e.
Leültem az asztalomhoz.
4. Már ott ültem pár perce;
Letettem a táskám és
Néztem magam elé.
Megfordultam. Néztél engem.
5. Hirtelen felálltál
És elindultál felém.
Elakadt a lélegzetem, mit csinálsz?
Idejöttél hozzám és megszólítottál.
6. Az az édes, mély hang,
mely mindig elkápráztat…
Figyeltem csengő szavaidat,
Melyek magukkal ragadtak.
7. Motyogtál valamit,
de már nem hallottalak;
Téged figyeltelek, mint mindig,
Szavaid elvarázsoltak.
8. Be sem fejezted – vagy mégis?
Felálltam, pár pillanatot vártál,
Aztán meleg kezeid
Arcomat simogatták.
9. Mélyen a szemembe néztél,
Én is a tiédbe,
Magával ragadott a pillanat,
Odahajoltál hozzám, és…
10. Nem így volt…
Csak szerettem volna.
Ott ültél tovább, ahol
Korábban is láttalak.
11. Nem jöttél erre,
Nem nézte egymást szemünk,
Csak vágyakoztam, és reméltem,
Hogy álmom beteljesül.
12. Csak ültem ott tovább,
Rád vártam,
De nem jöttél hozzám,
És én csalódtam.
13. Hirtelen támadt gondolatomból
Eredően, helyetted
Én felálltam – miért, nem tudom
És elindultam. Feléd.
14. Te csak néztél, és végigkisértél
szemeddel a szobán,
Majd megálltam előtted,
És néztelek bután.
15. Nem szóltál semmit
Rám hagytad,
Jól tetted, habár
Én is csak motyogtam.
16. Befejeztem – vagy mégsem?
Te felálltál,
Én meg csak néztem,
Hogy mit csinálsz.
17. Meg sem vártam, hogy
te cselekedj helyettem,
Nem. Jobb kezem arcod simogatta,
Bal kezed a derekam érte.
18. Belenéztem barna szemedbe,
Ellenállni nem mertem,
Közelebb jöttél, de nem túl közel,
Majd én befejezem! – gondoltam
És megcsókoltam ajkadat.
19. Nem ellenkeztél, de elengedtél
Hogy miért, nem tudtam…
Csak álltam, és néztelek,
És te csak ennyit mondtál: Nem szabad!
20. De hát akartad!
Mondtam magamban,
Mit sem törődve
A többi gondolatommal.
21. Nem így volt… Csak képzelődtem.
De erre már nem volt időm;
Odajöttél mellém, és mosolyogtál,
Már tudtam, ki a következő.
22. Felálltam, a szemedbe néztem,
De nem álltad a pillantásom, nem.
Elfordultál, s egy pillanatig
Azt hittem, ennyi volt, vége…
De nem!
23. Pár másodperc múlva visszafordultál,
Átkaroltad a derekam,
Majd magadhoz húzva, szorosan,
Az enyémhez simult az ajkad.
24. Nem így volt…
Csak akartam.
Ott ültél az asztalodnál,
És dolgoztál.
25. Felém néztél, és mosolyogtál.
Nem álltam a pillantásod, nem
Megrémített a gondolat,
Hogy mi lenne, ha idejönnél.
26. Ha kezed a derekam érné,
Ha ajkad az ajkamhoz simulna,
Ha a szemembe néznél,
És ha utána elmennél…
27. Nem így volt… Csak képzelődtem.
Nem voltál ott… Csak akartam.
Mert nem bírtam szembe nézni veled,
Hogy elmondjam, akarlak.
28. El akartam mondani, szeretlek,
Hogy légy az enyém, hogy szeress.
De nem, te csak az álmaimban éltél,
Bennem, máshol nem.
29. És én ott ültem,
Az ágyam szélén,
Rád gondoltam,
És sírtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése