Névtelen szerető
1. Reggel csöngetésre ébredtem,
Felkeltem, hogy megnézzem
A látogatót, de
Senki nem állt az ajtó előtt.
2. Csalódottan vonultam vissza,
De mikor lenéztem,
Egy levél hevert előttem,
De rajta nem volt név sem.
3. Mikor kinyitottam,
Meglepődtem,
Mert szöveg helyett
Egy kép volt benne;
4. Egy kép egy fiúról,
Barna szemek,
Göndör haj,
Helyes arc.
5. Ki lehet ez? – csodálkoztam,
És a levelet az asztalra leraktam.
Másnap reggel ugyanekkor
Csöngettek az ajtómon.
6. Kinyitottam az ajtóm,
Hogy leleplezzem az idegent,
De ember helyett
Újabb levél volt előttem.
7. Ezúttal nem kép, nem is szöveg,
Hanem egy szál rózsa volt benne.
A rózsa gyönyörű vörös volt,
Szinte égetett a színe.
8. Beraktam egy vázába,
Mellé a tegnapi képet,
Leültem elé,
És csak néztem.
9. Gyönyörű volt.
Szinte elvarázsolt.
Nem tudtam, ki ő,
Mit szeretne,
De tetszett.
10. Következő nap újra a csengő keltett;
Nem számítottam rá, nem is vártam, hogy
Egy embert találok az ajtóm előtt,
Jól sejtettem, csak újabb levél érkezett.
11. De a levél mellett volt egy doboz,
Benne 13 szál rózsa;
12 igazi virág,
És egy mű, gyönyörű.
12. Kinyitottam a levelet;
Meglepődtem; utasítás!
Ez állt benne: nézz ki az ablakon!
Kinéztem rajta, ott volt a fiú!
13. Kimentem hozzá,
Elkápráztatott szeme csillogása,
És csupán ennyit mondott nekem:
Míg az utolsó szál rózsa el nem hervad,
Mindaddig szeretni foglak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése