Érzem a hiányát…
1. Csak álltam és néztem,
Könnyeimmel küzdöttem,
Próbáltam nem gondolni őrá,
S arra, hogy ő nem gondol énrám.
Könnyeimmel küzdöttem,
Próbáltam nem gondolni őrá,
S arra, hogy ő nem gondol énrám.
2. Hogy nem gondol énrám,
S hogy többé nem látom már,
Mert a szerelem, mit iránta érzek,
Elvette a lehetőséget, hogy nézzem.
S hogy többé nem látom már,
Mert a szerelem, mit iránta érzek,
Elvette a lehetőséget, hogy nézzem.
3. A legrosszabb ebben csak az,
Hogy könnyem többé el nem apad,
Hisz mindig tudni fogom,
Hogy Ő sosem lesz a párom.
Hogy könnyem többé el nem apad,
Hisz mindig tudni fogom,
Hogy Ő sosem lesz a párom.
4. Ez fáj legjobban mind közül,
Mert én szeretem őt, feltétel nélkül,
S az élet sem kegyesebb hozzám;
Arra kért, hogy szeressek a semmiért.
Mert én szeretem őt, feltétel nélkül,
S az élet sem kegyesebb hozzám;
Arra kért, hogy szeressek a semmiért.
5. Mert az életem nem teljes,
Hiányzik belőle egy ember,
Akit bármikor, ha meglátok,
Rögtön érzem, hogy fájok;
Hiányzik belőle egy ember,
Akit bármikor, ha meglátok,
Rögtön érzem, hogy fájok;
6. Fájok itt belül, a szívemben,
Mert tudom: hiába szeretem.
Akit akarok, Ő,
Sosem lesz a kedvesem.
Mert tudom: hiába szeretem.
Akit akarok, Ő,
Sosem lesz a kedvesem.
7. Szeretem őt teljes szívemből,
S ha akarnám sem tudnám kizárni az életemből,
Mert vele a pohár félig üres,
De félig mégis tele.
S ha akarnám sem tudnám kizárni az életemből,
Mert vele a pohár félig üres,
De félig mégis tele.
8. Teljesen tele sosem lesz,
Mert Ő engem szeretni nem képes,
És mégis remélem, hogy majd megszeret,
S akkor végre élhetek teljes életet.
Mert Ő engem szeretni nem képes,
És mégis remélem, hogy majd megszeret,
S akkor végre élhetek teljes életet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése